2016. április 10., vasárnap

Barát



Kép: Pinterest
Nagyon szeretem a kisfilmeket, főleg az animációsokat. Majdhogynem az összes Pixar a kedvencem, de időről időre akadnak új felfedezettek is. Nem olyan régen bukkantam például erre a kis gyöngyszemre, ami, bár, ha az ember gondolkozva fog neki, kitalálható mire megy ki, de én azt mondom, az ilyennek az ember ne fogjon neki gondolkodva, csak nyitott szemmel és szívvel! Belőlem kicsalt pár könnycseppet. Egyszerű, nem szájbarágós, nem demagóg, mégis egyedi és hatásos. Erről a kisfilmről jutott eszembe egy korábbi írásom, amit részben egy film ihletett: Irány a Missississippi, én legalábbis ezzel a címmel ismertem. Az r-betűs kór nálam kikapcsolódáskor általában tabu, legalábbis nagyon ritkán vagyok hajlandó ebben a témában olvasni és filmet nézni, írni sem nagyon. Egy azonban az én tollamból is, jobban mondva billentyűzetemből kiszökött, mert olykor rájövök, hogy az ilyen történetek adnak is, nem csak elvesznek. Főleg adnak. Fogadjátok hát szeretettel egy Barátság történetét. 


Az írott szó és a nevetőráncok mellett, az őszinte könnyek, barátok és kishajók is legyenek veletek,
Miamona


2016. április 3., vasárnap

A lakatokat levágják, ugye?!



Azon szerencsések közé tartozom, akik elmondhatják; van egy lakatom Párizsban. Legalábbis volt... A Pont des Arts hídon, a többi, roskadozó lakat mellett. A szerelem városában. Aztán egyik nap, már nem is emlékszem milyen csatornán, de hallottam vagy láttam, hogy a lakatokat levágják, mert veszélybe került miattuk a híd. Nem bírja el azt a sok szerelmet... :-) Megértem, de akkor egy pillanatra szíven ütött, és beugrott egy kép, ahogy valaki minden éjjel vagdossa a lakatokat, hogy másnap újak kerülhessenek a helyükre. Szerelmet a szerelemért... És bár a valóságban nem így van, hanem, ha jól tudom, tilos lakatolni, én ennél a vonulatnál maradtam. Ez a történet (még) nem a lakat vagdosóról szól, de már ő is formálódik bennem, mert érdekes alak lehet. Addig is fogadjatok szeretettel egy nem éppen klasszikus, rózsaszín szerelmes történetet. Mert az élet ilyeneket is ír. Ilyeneket főleg...

Az írott szó mellett, a lakatok és Párizs legyen veletek, 
Miamona